Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Ízületi rögzítők jelentősége - mikor használjuk és mikor nem

Hodoniczki-Kammerer Judit és Kőszegvári Ágnes - gyógytornászok
2020. 11. 25. 11:14:21
Ízületi rögzítők jelentősége - mikor használjuk és mikor nem

Sok hobbi sportolón látunk ízületi rögzítőket, de mik is ezek és miért is viseljük?

Sok fajta ízületrögzítőt ismerünk, vannak elasztikusak, oldalt illetve körkörösen merevítettek, annak megfelelően, hogy mi a célunk vele. A rögzítő alkalmazásának létjogosultságáról és típusáról  mindenképpen érdemes orvossal és / vagy gyógytornásszal konzultálnunk.

Mielőtt belekezdenél a cikk elolvasásába, fusd át a rövid tartalomjegyzéket:

Tipp: Ha csak a cikk egy része érdekel, akkor kattints a hozzá tartozó főcímre és a cikk legördül a számodra érdekes fejezethez!

Mire is jók az ízületi rögzítők?

  • csökkentik a kóros mozgásokat az ízületben
  • limitálják egy adott irányba a mozgásterjedelmet
  • nyomás alá helyezik az ízületet, melynek fájdalomcsillapító, stabilizáló hatása van
  • nem utolsó sorban pszichés támogatást nyújt számunkra mozgás közben.

Ha panaszaink vannak érdemes szakembert (ortopédust, reumatológust, gyógytornászt) felkeresnünk annak érdekében, hogy a rögzítő viselésnek okát kiderítve minimalizálni tudjuk a benne eltöltött időt a teljes rehabilitáció érdekében. 

A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk pár rögzítőt, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakmai ajánlásokat is különböző betegség típusokra lebontva. 

Térdrögzítők

Oldalsínes rögzítő – szalag és oldalsó traktus sérülése esetén

A merev, illetve félmerev rögzítők használata leginkább sérüléseket követően és az akut/ heveny gyulladásban javasolt, annak érdekében, hogy az ízület pihenni tudjon. Az egyik speciális típus, például az oldalsínes rögzítő, amit leginkább az oldalsó struktúrák sérülésével járó problémáknál alkalmazzuk, gondolva itt egy oldalsó szalagsérülésre pl. a térd ízület esetében. Az ilyen  jellegű rögzítőknek, ahogy a nevük is mutatja lényege, hogy bizonyos, illetve akár az összes irányú mozgást limitálják, ezzel mérsékelve az ízületre eső terhelést, így segítve a gyógyulást. 

Napjainkban az aktuális kezelési trendek már kisebb mértékben forszírozzák a teljes tehermentesítést, vagy a teljes nyugalomba helyezést, hiszen a kutatások sorra bizonyítják, hogy 1 hét immobilizációban eltöltött idő (ágyban fekvés) 3,2%-kal csökkenti a combizom (m. quadriceps femoris) tömegét.1 Míg más kutatások igazolják, hogy a tartós rögzítő használat csökkenti az ízület helyzetérzékelését (propriocepcióját), ami a rehabilitációt nehezíti. Ez nem csak a sportba való visszatéréskor okozhat majd problémát - hiszen a csökkent propriocepció további sérüléseket vonhat maga után-  hanem a hétköznapi életben is.2 Ennek fejlesztése a gyógytorna egyik fő célja, mellyel csökkenteni lehet a sérülés, és az újra sérülés esélyét, valamint javítani a mozgás minőségét. Erre alkalmas pl. a TheraBand stabilitás tréner, Dynair és más egyensúlyi eszközök, persze ezek alkalmazása csak akkor jöhet szóba, ha már a szenzomotoros tréning során, a normál talajon a feladatok nem elég nehezek, és további kihívásokra van szükség a képességek fejlesztésének érdekében. 

Térdrögzítő – degeneratív megbetegedések esetén

Térdkopásos betegeknél vizsgálták a térdrögzítő hatásosságát, és a kutatás során azt vették észre, hogy a betegeknek csökkent a fájdalma (VAS), a térd instabilitása, a funkcionális tesztek ( pl. TUG, TSC, 2MWT, CR) eredményei javultak, járásuk gyorsabb és dinamikusabb lett. Ezen túlmenően megállapították, hogy az eredményt nem befolyásolja a rögzítő típusa.3, 4    

Az OARSI, azaz a nemzetközi kopásos megbetegedések kutatásával foglalkozó szervezet 2014-es szakmai ajánlása szerint a térdízületi kopásos betegeknél a tibiofemoralis rögzítő alkalmazása javasolt, hiszen csökkenti az ízületre eső terhelés mértékét, így csökkenti a fájdalmat. Ugyan ezt a konklúziót fogalmazta meg az ACR 2019-es szakmai ajánlásában is.5  

A rögzítő választásakor érdemes azokat előnyben részesíteni amelyek szabadon hagyják a patellát, ezzel is csökkentve a térdkalácsra jutó kompressziós erőt.

Patella pánt

A térdkalács ízülete, azaz a combcsont és a térkalács felszíne közötti ízület, sokszor okoz fájdalmat. Ugró térdnek is szokták nevezni (jumper’s knee). Sokszor a panaszok azzal kezdődnek, hogy hosszas ülést követően (pl. mozi, színház, munka) felálláskor hóropogás szerű hangok és nyilalló fájdalmak jelentkeznek az térdkalács mögött. Korai állapotában gyakori, hogy nagyfokú térdhajlításkor jelentkezik csak a panasz (pl. kitöréskor, guggoláskor, lépcsőzéskor). 

Vizsgálatok alapján megállapították, hogy a patella - patella ín szög (PPTA) csökkenésekor jelentkezik a fájdalom a térdkalács mögött, mely a legtöbb esetben a m. quadriceps illetve az oldalsó traktus (tractus iliotibialis) túlzott feszességéből adódik. Ennek mérséklésére a Theraband Wrap javasolt, hiszen kezdetben a sima, majd későbbiekben a mélyebb szövetek elérésére a rücskös felületet tudjuk alkalmazni. Abban az esetben, ha ez nem oldja meg panaszainkat érdemes a patella-ín pántot alkalmazni, hiszen ezzel növelhető a PPTA és csökkenthető az ín hossza, ami által az ínra, illetve a térdkalács hátsó felszínére eső terhelés is.

képek 6, 7

Az ACR 2019-es ajánlásának értelmében mérsékelten javasolja a térdkalács alatti ízület degeneratív elváltozása esetén a patella pánt alkalmazását.8 

Sportolók esetében gyakori probléma a patella tendinopátia, azaz a térdkalács-ín túlterheléséből adódó fájdalom és gyulladás. Kutatások bizonyítják, hogy nagymértékben csökkenti a felhelyezett pánt vagy tape a fájdalmat azáltal, hogy csökkenti a térdkalács ízületére ható kompressziós erőt, így javítva a térdízület funkcióját megelőzve ezzel a  térdkalács alatti ízület későbbi degeneratív elváltozását.9, 10    

Bokarögzítők 

Fong és munkatársai kutatásuk során megállapították, hogy az akut sportsérülések 14%-át bokaficamok teszik ki. A bokasérülések 77%-a a laterális (külső oldalsó) oldalt érinti, és ezen belül is 73%-ban kifejezetten a ligamentum  talofibulare anterior nevű szalag sérült meg. A külső szalagapparátus sérülését követő 4-6 napig nyugalomba kell helyezni a szöveteket úgy, hogy a sérülés mechanikájának megfelelő mozgásokat minimalizáljuk, ezáltal a sérült, de még nem teljesen elszakadt szövetek össze tudjanak hegesedni. 

kép11

Az akut fázisban (4-6 hét) a vizsgálatok alapján inkább a félmerev és merev rögzítőket kell előnyben részesíteni az immobilizációval (teljes pihentetés, mozgatás nélkül) szemben, hiszen így az ízület mozgása továbbra is lehetséges, de csak bizonyos irányokba, melyek nem okozna további problémát.12 

Sportolók esetében vizsgálták a bokasérülések és a rögzítők kapcsolatát, és azt találták, hogy a bokarögzítőt viselők és egyensúlyi tréninget egyaránt végző sportolóknak sokkal kisebb a  sérülés aránya a többi sportolóhoz képest.13  

Teniszkönyök pánt

A teniszkönyök az alkari kézfeszítő izmok (kifejezetten a m. extensor carpi radialis brevis) túlerőltetéséből adódó probléma. A fájdalom leggyakrabban a könyök külső részén jellemző. Amennyiben ez nem kerül ellátásra, úgy a fogás közben is okozhat gondot. 

Fontos elkülöníteni, a nyaki szakasz okozta kisugárzó fájdalomtól, illetve a vállízület instabilitásából eredő panaszoktól, ehhez szakember segítsége szükséges.

kép14

Amennyiben megbizonyosodtunk arról, hogy a probléma az alkar izomzatánál van, akkor megkezdődhet a terápia. Első körben a gyulladás és a fájdalom csökkentése a cél. Erre a legjobbak a pihentető sínek és a TheraPearl hideg-meleg hőtasakok. Ha a gyulladás mérséklődött, kezdődhet a tényleges terápia. Kezdetben a cél az ellenoldali izmok erősítése általi izomnyújtás és az érintett oldali izmok lazítása, melyet a TheraBand Flexbar hajlékony gumirúddal tudunk kivitelezni. 

 

Gyógytornászoknak - Phil Page, (PT, PhD, ATC, CSCS) - Louisiana State University, Department of Kinesiology - CLINICAL SUGGESTION pdf (angol nyelvű)

Emellett javasolt a teniszkönyök pánt használata, amely leveszi a terhet (kb. 30%-kal csökkenti) a túlterhelt területről, segíti a mihamarabbi gyógyulást, melyet számos kutatás támaszt alá.15

kép16

Deréköv

A derékfájdalom az egyik leggyakoribb mozgásszervi megbetegedés. A felmérések alapján a felnőtt populáció 70-85%-a szenved tőle legalább egyszer az élete során. 

Derékfájdalomnak nevezzük az alsó bordaív és a medence lapát közötti gerincszakasz fájdalmát. Számos oka lehet a kialakulásának, pl. izomegyensúly megbomlás, porckorongsérv, instabilitás, etc.

Deréköveket az esetben érdemes viselni, ha tudatosan még nem tudjuk az izmainkat megfeszíteni, ezáltal kontrollálni a törzsizmainkat. Az úgy nevezett core izomzatot a hasizmok, a medence fenék izmai, a rekeszizom és a mély hátizmok együttese alkotja, ami stabilizálja az ágyéki szakaszt, mérsékeli az instabiltásból, túlmozgásokból adódó panaszokat. 

kép17, 18

Kutatások bizonyítják, hogy a rögzítő, csökkenti a gerinc előre- hátra (flexió-extenzió), illetve az oldalra hajlását (lateralflexió) és nincs hatással a csavarásos (rotációs) elmozdulásokra. Továbbá azt is megállapították, hogy az eszköz viselése nem okoz aktivitás csökkenést a gerinc melletti izomzatban (m. erector spinae), illetve, hogy nem fokozza a hasűri nyomást sem. Ezen tények tudatában, javasolják a viselését, az olyan jellegű mozgások közben, ami emeléssel vagy nagyfokú terheléssel járna az ágyéki szakaszra.20  

Ezen felül a megfelelő stabilizációs tréning segítségével a tünetek minimalizálhatóak, teljesen meg is szüntethetőek.  Ehhez mindenképpen gyógytornász segítségét érdemes igénybe venni.  Terápia során stabilizálást, mobilizálást, nyújtást, erősítést  végeztetünk a problémának megfelelően. Kezdetben eszközök nélkül, tehermentesítve végeztetjük a feladatokat, amíg a fájdalom meg nem szűnik, majd eszközökkel (pl. Dynair, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda) nehezítjük és színesítjük tovább a gyakorlatokat. Végül funkcionális gyakorlatokat adunk, amelyek imitáljak a hétköznapi tevékenységeinket ( CLX, Gymstick) és  az edzési fázis, amikor sportmozgásokat végeztetünk már súlyokkal, ellenálássokkal, nehezített körülmények köztött.  Ekkora érünk a rehabilitáció végéhez, és remélhetőleg ekkor már az öv használatára sincs szükség.  

Felhasznált irodalom:

  1. https://diabetes.diabetesjournals.org/content/65/10/2862.long
  2. https://www.sciencedirect.com#slscience/article/abs/pii#slS0968016013000732
  3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5709997/pdf/13075_2017_Article_1456.pdf
  4. https://www.rheumatology.org/Portals/0/Files/Osteoarthritis-Guideline-Appendix2-Evidence-Report-2019.pdf
  5. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1002/art.41142
  6. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23016021/
  7. https://mikereinold.com/wp-content/uploads/image_thumb22.png
  8. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1002/art.41142
  9. https://www.push.eu/products/injury-topics/effect-of-the-use-of-patellar-strap-and-sports-tape-on-pain-in-patellar-tendinopathy
  10. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3445162/pdf/10.1177_1941738111403108.pdf
  11. https:/#slsportsmedicine.mayoclinic.org/condition/ankle-sprain/
  12. https://bjsm.bmj.com/content/bjsports/52/15/956.full.pdf
  13. SYSTEMATIC REVIEW THE EFFECT OF BRACING AND BALANCE TRAINING ON ANKLE SPRAIN INCIDENCE AMONG ATHLETES: A SYSTEMATIC REVIEW WITH META-ANALYSIS Rachel B. et al
  14. https:/#slswiftype-ss.imgix.net/https%3A%2F%2Fmembers.physio-pedia.com%2Fwp-content%2Fuploads%2F2020%2F04%2Felbow-physio.jpg?ixlib=rb-1.1.0&h=320&fit=clip&dpr=2.0&s=c23dc11c30bdb89a589c32c4444133cc
  15. https://www.researchgate.net/publication/232109751_Tennis_Elbow_Counterforce_Bracing
  16. https://www.healthguideline.net/2020/02/tennis-elbow-brace.html
  17. https://36iusc2tb88y2g492si2bqd1-wpengine.netdna-ssl.com/wp-content/uploads/2019/01/lower-back-pain.jpg
  18. https://blog.myfitnesspal.com/wp-content/uploads/2020/08/UACF-Core-Muscles-v2.jpg
  19. https://www.researchgate.net/publication/12365661_Mechanisms_of_action_of_lumbar_supports_a_systematic_review

 

 

A szerzőkről:

Hodoniczki-Kammerer Judit

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornászként végeztem 2014-ben. 2015-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben főként reumatológiai és degeneratív jellegű problémákkal foglalkoztam, mellete pedig számos alkalommal dolgoztam futókkal, valamint futóversenyeken mozgáselemzést, kezeléseket végeztünk kollégáimmal. Az egyetemen külföldi gyógytornász hallgatók oktatásában veszek részt. 2018 óta Kiskunhalason a helyi kézilabda egyesület munkáját segítem, valamint a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktatókórházában dolgozok.

 

Kőszegvári Ágnes

2012-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornász szakon. 2012-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozom. Egyetemi éveimet követően részt veszek az egyetemi oktatásban is mind az elméleti, mind a gyakorlati részben. 2015-ben  mesterszakon végeztem ugyancsak a Semmelweis Egyetemen. 2014 óta dolgozom sportolókkal és 2019 óta a BodyTherapy rendelőben. 2019 óta a Thera-Team szervezésben elindult "Ball management - a rehabilitációs" szakmai képzés oktatója vagyok.

 

 

Keresés