Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A bokafájdalom

Hodoniczki-Kammerer Judit és Kőszegvári Ágnes - gyógytornászok
2022. 01. 11. 10:42:00
A bokafájdalom

A boka ízület elsődleges funkcióját tekintve egy mobil ízület kell hogy legyen, mind amellett, hogy stabilitása sem hanyagolható el. Mivel az ízület meglehetősen összetett, és nagy nyíróerőknek van kitéve számos problémája alakulhat ki. Ezért fontos hangsúlyt fektetni a boka megfelelő mozgástartományának megőrzésére. Mostani cikkünkben a leggyakrabban előforduló boka ízületet érintő mozgásszervi problémákat és azok okait gyűjtöttük össze.

Olvasási idő: 8 perc

A csípő és térd ízületi áttekintőt követően most a boka ízületet vesszük részletesebben szemügyre.

A boka anatómiája

A lábszár – azaz a tibia – és a láb találkozásánál két nagy ízületet különböztetünk meg egymástól, a felső és az alsó ugróízületet. A felső ugróízületet, hétköznapi nevén a bokát a lábszár csontjai által alkotott bokavilla (tibia, fibula) és az ugrócsont együttesen alkotja. Ez egy egytengelyű ízület, melyben hajlítás (flexió) és feszítés (extenzió) jöhet létre. Ezt az ízületet külső és belső oldalsó szalagrendszer biztosítja.

A többi mozgás már egy ízületi sorral lentebb lévő, alsó ugróízületben jön létre, ahhoz hogy lábunk még inkább megfelelően tudjon alkalmazkodni a talajviszonyokhoz.

Mivel az ízület meglehetősen összetett, és nagy nyíróerőknek van kitéve számos problémája alakulhat ki. Ezek közül összegyűjtöttük a leggyakrabban előfordulókat.

Bokafájdalom - gyulladásos panaszok

Ezek közé soroljuk az egy ízületet érintő (monoarthritis) bokaízületi gyulladást, mely lehet egy kórokozó, vagy akár egy autoimmun folyamat következménye. Idesoroljuk továbbá a több ízületet, illetve több szervrendszert egyszerre érintő különböző autoimmun kórképekből származó elváltozásokat is, mint például a rheumatoid arthritis, Bechterew-kór vagy arthritis psoriatica. Ezen felül boka-, lábízületi panaszokat tud okozni a kristályarthropatiák csoportjába tartozó köszvény is.

A gyulladásos problémák esetében az ízület duzzadt, fájdalmas, meleg, akár fényes lehet. A panaszokat mindenképpen mutassuk meg szakembernek, reumatológusnak, gyógytornásznak, hiszen ha egy ízületi gyulladással állunk szemben első és legfontosabb ennek mérséklése. E célt a fizioterápia eszköztárában a hűtő zselék (jégzselé), pakolások és krémek (fájdalomcsillapítók) szolgálják.

Ezt egészítjük ki a lassú és ellenállás nélkül végzett mobilizáló gyakorlatokkal és a hengerrel/ labdával végzett lágyrészmobilizációval. Szükség esetén kineziotapet és bokarögzítőket is alkalmazhatunk a tünetek csökkentésére.

Orvosi eljárások ilyen esetben a gyógyszeres gyulladáscsökkentés, szükség szerint injekciós kúra.

Cikkajánló

Bokafájdalom - kopásos megbetegedések

Ebben az esetében az ízületi felszínt borító porcréteg folytonossága sérül, illetve az ízületi folyadék minősége, vagy mennyisége nem elegendő.

Kutatások szerint Magyarországon a társadalom több mint egyhatod része szenved a megbetegedéstől, kulcsszerepet játszik benne a túlsúly és a terhelés. A betegség kialakulhat elsődlegesen, vagy másodlagosan. Utóbbiról akkor beszélhetünk, ha egy megelőző esemény (pl. gyulladás, sérülés) következtében alakul ki a kopás. Terápiája során a biomechanikai eltérések kijavítása a célunk. A fájdalom helye leginkább az ízületi vonalban jellemző, típusa tompa, mély, sajgó. Jellemzője a reggeli vagy pihenést követő indítási nehézség, mely „bejáratást” követően mérséklődik. Kezdetben még csak terhelés után jelentkezik, majd súlyosabb esetben állandóvá válhat a fájdalom.

Konzervatív ellátása során érdemes a környező lágyrészek lazításával kezdeni, hiszen ez fájdalomcsillapító hatású és elősegíti a szöveti regenerációt, mindamellett a statikai eltérések korrekciójában is fontos szerepet játszik.

 

 

Ha már kötőszövetek megfelelően elő vannak készítve, akkor kezdődhet meg az ízületek mobilizálása, mind aktívan, mind passzívan. Ez a módszer segít, hogy helyre álljon a mozgásminősége és terjedelme az ízületekben.

Ezt követően az izmok nyújtása és erősítése következik. A boka ízületet a környező izmok erősítésével tudjuk stabilizálni, mind az elülső mind a hátulsó lábszár izmok által.

 

 

Orvosi ellátás magába foglalja a kenőanyag és az ízfelszínek folytonosságának helyreállítását, gyógyszeresen illetve műtéti megoldások által. A megfelelő terápia kiválasztásához mindenképpen érdemes ortopéd orvost, vagy gyógytornászt felkeresni.

Bokafájdalom - traumás

A harmadik (talán a széleskörűbb) csoport a túlterhelésből, illetve sérülésből következő bokapanaszok.

A leggyakoribb bokasérülés az úgy nevezett supinatios, vagy aláfordulásos baleset. Ebben az esetben a már az anatómia részben említett elülső külső bokaszalag (lig. talofibulare anterior) sérül leginkább, elhelyezkedése és szakítószilárdsága miatt. Ez a fajta sérülés, főleg labdasportoknál jellemző, de akár egy rossz lépés is elég lehet.

Az ilyen jellegű sérülések leggyakoribb öt oka:

  • testi kontaktus egy másik játékossal (37%)
  • megbotlás vagy letapadás (20%)
  • rossz talajfogás (15%)
  • fordulás (15%)
  • egyéb (13%)

Ezen sérülések bekövetkezéséhez három fő rizikófaktor is hozzájárulhat.

  • Az első ezek közül az anamnézis, miszerint akinek már volt bokasérülése, annak ötszörös az esélye, hogy ismét megsérül.
  • A második rizikófaktor a légcellás cipő, hiszen az ilyen cipőt viselők körében 4,3-szoros a sérülési arány azokhoz képest, akik nem viseltek ilyen cipőt.
  • Végül a harmadik kockázati tényezőként a kutatók a sportolók körében a bemelegítés alatti nyújtást nevezték meg. Azok a játékosok, akik egész testre kiterjedő nyújtást nem végeztek a bemelegítéskor, azok 2,6-szor gyakrabban sérültek le társaikkal szemben. Ez azért következhet be, mert a nyújtás során a feszes és merev izmok nem képesek olyan gyors reakcióra és alkalmazkodásra, rugalmasságra, mint amilyenre a sport alatt szükség van.

A sérülés bekövetkeztekor, a boka ízületben egy akut gyulladás alakul ki, melyet a fentiekben leírtak alapján kezeljük.

Majd ha mérséklődtek a tünetek, megkezdődhet az ízületi helyzetérzékelés (propriocepció), az izomerő és a mozgásterjedelem helyreállítása. Mivel ez egy nagyon fontos része a boka rehabilitációjának, ezért ezt egy következő cikkünkben fejtjük ki részletesebben, gyakorlatokkal demonstrálva.

Hodoniczki-Kammerer Judit és Kőszegvári Ágnes - gyógytornászok a témában írt következő blog bejegyzése a "Krónikus boka instabilitás kezelése gyakorlatokkal" c. írása ide kattintva érhető el.

Hogyan tovább, ha szeretnéd megelőzi a bokafájdalom kialakulását?

Olvasnál még a szerzőktől? Hodoniczki-Kammerer Judit és Kőszegvári Ágnes korábbi cikkei:

Felhasznált irodalom és képek:

  • labologia.webnode.hu

A szerzőkről:

Hodoniczki-Kammerer Judit

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornászként végeztem 2014-ben. 2015-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben főként reumatológiai és degeneratív jellegű problémákkal foglalkoztam, mellete pedig számos alkalommal dolgoztam futókkal, valamint futóversenyeken mozgáselemzést, kezeléseket végeztünk kollégáimmal. Az egyetemen külföldi gyógytornász hallgatók oktatásában veszek részt. 2018 óta Kiskunhalason a helyi kézilabda egyesület munkáját segítem, valamint a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktatókórházában dolgozok.

 

Kőszegvári Ágnes

2012-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornász szakon. 2012-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozom. Egyetemi éveimet követően részt veszek az egyetemi oktatásban is mind az elméleti, mind a gyakorlati részben. 2015-ben  mesterszakon végeztem ugyancsak a Semmelweis Egyetemen. 2014 óta dolgozom sportolókkal és 2019 óta a BodyTherapy rendelőben. 2019 óta a Thera-Team szervezésben elindult "Ball management - a rehabilitációs" szakmai képzés oktatója vagyok.

 

 

Keresés