Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Sporthoz való visszatérés COVID-19 után

Hodoniczki-Kammerer Judit és Kőszegvári Ágnes - gyógytornászok
2021. 02. 01. 10:05:00
Sporthoz való visszatérés COVID-19 után Napjainkban a COVID-19 fertőzés tartja sakkban a világot, melyhez fogható világjárványt már láthattunk korábban is a történelem során. De hogyan térjünk vissza a sporthoz, ha átestünk a fertőzésen?

Az emberiség többször nézett szembe pandémiát előidéző kórokozókkal. Ilyen volt a fekete himlő vagy a gümőkór. Az egyik legpusztítóbb endémiát a "Fekete Halál" –ként is ismert pestis járvány okozta, mely a 14. században 75-200 millió ember életét követelte. Rohamosan pusztító világjárványt okozott 1918-ban és 1919-ben a spanyolnátha, a közelmúltban a 2009-es influenzapandémia, a jelenleg pedig a COVID-19 járvány jelenti a legfenyegetőbb problémát.
A vírus 2019. novemberében a kínai Wuhan tartományban jelent meg és napjainkban több, mint 30 millió megbetegedést regisztráltak világszerte. A betegség lefolyása gyakran halálos kimenetelű, azonban a fiatal és/vagy alapvetően egészséges népesség körében a vírusos fertőzés lefolyása enyhe vagy mérsékelt tünetekkel jár.

Mielőtt belekezdenél a cikk elolvasásába, fusd át a rövid tartalomjegyzéket:

Tipp: Ha csak a cikk egy része érdekel, akkor kattints a hozzá tartozó főcímre és a cikk legördül a számodra érdekes fejezethez!

„A 30-45 éves csoportban a betegek 34%-a szorult kórházi kezelésre (Egyesült Államokból származó adat), közülük 6 betegből egy szorult intenzív osztályos kezelésre.” 1
A legkorábban megfertőződött betegek után követése még csak fél éve történik, így a hosszútávú szövődményekről jelenleg kevés információval rendelkezünk.
A súlyos állapotú betegeknél, az intenzív terápiás kezelést követően nagyobb arányban tapasztalható a tüdőszövet károsodása, szívelégtelenség, veseelégtelenség, vagy idegrendszeri szövődmények, melyeket Dr. Polocsányi Béla alábbi módon fejti ki.

A COVID-19 vírus szövődményei

Légzőszervi érintettség

A vírus az immunrendszer túl aktív működését váltja ki, ezzel roncsolva a tüdőszövetet, ami már nem képes regenerálódni, helyét hegszövet foglalja el. A hegszövet légcserére nem képes, ezért a tüdő funkciója romlik, a páciens több energia befektetés árán kevesebb oxigénhez jut majd. Ennek következményeként a betegség lefolyása után a már gyógyult egyén még akár hónapokig tapasztalhat légszomjat, alacsony terhelhetőséget, magasabb pulzusszámot, vagy mellkasi fájdalmat. A rehabilitáció során a vér oxigénszintjének vizsgálata segítséget nyújthat.

Keringés rendszeri érintettség 

A vírus fertőzése során egy fehérjéhez kötődik, ami jelentős szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában, illetve a szívizomzat védelmében. Ennek következményeként érfal- és szívizom károsodást idéz elő, ami hegszövetté történő átépüléséhez vezet. Ezen túlmenően vírusos szívizomgyulladást idézhet elő. A szövődmények lehetőségét EKG-val, ultrahanggal, esetleg terheléses EKG-val zárhatjuk ki.

Vese érintettség

Kínai adatok szerint a betegek egyharmadánál figyelhető meg a vese érintettsége, ami két okból lehetséges. A vírus sok esetben közvetlenül a veseszövet sejtjeit támadja meg és pusztítja el, vagy a vesét behálózó érrendszer károsodása figyelhető meg, ami a veseszövet oxigénhiányához vezet. A szövődmények kizárásához a vér salakanyag szintjének, a vizelet üledék és fehérje ürítés vizsgálata alapján történhet.

Általános szövődmények

A betegség lefolyását követően a vírus a szervezetből eltűnik, ellene ellenanyagok képződnek és termelődnek. Az immunrendszer normál működése azonban nem áll vissza. A folyamat következményeként tartósan aktiválódott immunsejtek úgynevezett krónikus fáradtság szindrómát hozhatnak létre, így a szervezet stressz tűrő képessége a folyamatos aktiválódás következtében kimerül. Ennek tünetei lehetnek az izomfájdalom, erőteljes gyengeség, levertség, meglassult gondolkodás, koncentrációs zavarok. A differenciáldiagnózis a fent említett tüneteket okozó kórképek kizárását követően állítható fel.

A vírusfertőzést a tünetek súlyossága, illetve a fennállásuk idejét tekintve az alábbi csoportosítás szerint enyhe, közepes és súlyos kategóriába sorolhatjuk. Világszerte rengeteg igazolt és szabadidő-, hobbisportoló érintett, akikre ez alapján más-más rehabilitációs protokoll vonatkozik a sporthoz való visszatérés esetén.

A betegség lefolyásának súlyossága szerint

A betegség lefolyásának súlyossága szerint különböző hosszúságú rehabilitációt és vizsgálatokat javasolnak a szakmai ajánlások:

Tünetmentes beteg

Szerencsére a fiatal és/vagy alapvetően egészségesnek mondható lakosság nagy aránya tünetmentesen, vagy enyhe lefolyással vészeli át a fertőzést. Ebben az esetben nem feltétlenül ajánlott kardiológiai kivizsgálás, ennek ellenére a pozitív teszttől számított két hétben sportolni kifejezetten nem ajánlott, csak napi általános fizikai aktivitás (pl. séta) végzése javasolt.

Kórházban nem kezelt beteg, közepesen súlyos tünetekkel

Abban az esetben, ha COVID fertőzés tüneteit észlelte (pl. láz, száraz köhögés, íz- és szaglásvesztés, krónikus fáradtság), azonban állapotát tekintve kórházi kezelésre nem szorult a felépülés ideje 4-6 hét, azonban a tünetek megszűnése után még legalább két hét pihenő javallott. A pihenőidő alatt nem ajánlott semmilyen megerőltető fizikai aktivitást, sporttevékenységet végezni. Az ezt követő időszakban az edzések intenzitását mindenképpen fokozatosan érdemes növelni. A rendszeres sporttevékenységhez való visszatérést megelőzően az alábbi vizsgálatok elvégzése orvosi vélemény alapján szükséges lehet:

  • Nyugalmi EKG
  • Laborvizsgálat (troponinszint)
  • Szívultrahang
  • Terheléses EKG (ha az előző vizsgálatok indokolják)
  • Légzésfunkciós vizsgálat

Kórházban kezelt beteg súlyos tünetekkel

Súlyos tünetekkel rendelkezőknek mindenképpen komoly légzőszervrendszeri és kardiológiai rehabilitáción kell átesniük, amit a szakorvos felügyel. Számukra a sportoláshoz való visszatérés akár 3-6 hónap is lehet.

Az ide tartozó betegek rendszerint jelentős légzőszervi és kardiológiai érintettséggel bírnak. Kisebb terhelés hatására is légszomj és szapora pulzus jelentkezhet. Ebben az esetben a terhelhetőség, állóképesség fejlesztése, tüdőkapacitás növelése a cél, folyamatos monitorozással és az intenzitás fokozatos növelésével.

Mozgásterápia a felépülést követően

Az esetek többségében nem csupán fertőzés hatására, hanem a karanténban eltöltött mozgásszegény életmód következményeként csökken a terhelhetőség, romlik az állóképesség. 

Amennyiben a betegséget megelőzően rendszeresen nem sportolt érdemes mozgásterápiás felméréssel kezdeni. Indokolt esetben orvosi kivizsgálást követően, szakember által felépített, fokozatosan növekvő intenzitású mozgásterápia segíthet elérni, vagy túlszárnyalni a fertőzést megelőző fizikális státuszt. A megfelelően megtervezett edzésprogram az állóképesség javítása mellett az alapbetegségek (cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) súlyosságát is mérsékelheti.

Visszatérés alapszabályai:

  1. Fokozatosság elve: intenzitás, időtartam és gyakoriság
  2. Tünetek monitorozása (okosóra, aktivitás mérő eszközök) a sporttevékenység közben, ha szükséges orvosi konzultáció.
  3. A maximális terhelhetőség legfeljebb 60%-ával kezdjük a terhelést.

Ennek kiszámítását az alábbi példán keresztül mutatjuk be:

40 éves hölgy választott sportja a futás. A fertőzést közepes tünetekkel vészelte át, ezek megjelenésétől számítva 7 hét múlva kezdi edzésprogramját alapos bemelegítéssel, majd 50%-os terhelési intenzitással, folyamatos pulzuskontroll mellett kezdi edzését. Ehhez reggel, felkelést megelőzően 80-as nyugalmi pulzust mért.

Edzéspulzus= (max. pulzus - nyugalmi pulzus) x erőkifejtés%-a  +  nyugalmi pulzus

  • Számítsuk ki a maximális pulzust: (220 - életkor)= 220-40=180
  • Vonjuk ki a max. pulzusból a nyugalmi pulzust=180-80=100
  • Szorozzuk be a kapott értéket az erőkifejtés tervezett intenzitásával, ami 100x0,5=50
  • A kapott értékhez adjuk hozzá a nyugalmi pulzust: 50+80=130 bpm

Tehát a példánkban szereplő hölgy a felépülést követően futás közben maximum 130-as pulzustartományt kell elérjen, így az egyéni maximális terhelhetőségének 50%-ával terhel majd.

A biztonságos és eredményes rehabilitáció érdekében mindenképpen érdemes szakember segítségét kérnünk, ezzel csökkentve a betegség szövődményeinek kialakulásának kockázatát. A jelenlegi helyzetben kiemelt figyelmet fordítsunk saját magunk és sporttársaink egészségének védelmére.

Olvasnál még a szerzőktől? Hodoniczki-Kammerer Judit és Kőszegvári Ágnes korábbi cikkei:

Felhasznált irodalom:

  • https://fmedical.hu/bejegyzes/a-covid-19-fertozes-hosszutavu-szovodmenyei/92
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Pand%C3%A9mia
  • https://musz.hu/allasfoglalas-covid-19-fertozott-sportolo-sportba-valo-visszateresevel-kapcsolatban
  • https://www.sportorvosikozpont.hu/covid-utani-visszateres-a-sportba
  • http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html#slsporttudomany/karvonen_kplet_heart_rate_reserve__tartalk_pulzus.html
  • kép: https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegek/fertozo-betegsegek/ezek-a-koronavirus-tunetei-es-szovodmenyei/vppzd75
  • kép: https://civishir.hu/helyben-jaro/2020/02/a-jo-sportolo-jo-tanuloknak-penz-all-a-hazhoz
  • kép:https://www.sportorvosikozpont.hu/templates#slsportorvosikozpont.hu//files//covidprotokoll.jpg

 

A szerzőkről:

Hodoniczki-Kammerer Judit

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornászként végeztem 2014-ben. 2015-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben főként reumatológiai és degeneratív jellegű problémákkal foglalkoztam, mellete pedig számos alkalommal dolgoztam futókkal, valamint futóversenyeken mozgáselemzést, kezeléseket végeztünk kollégáimmal. Az egyetemen külföldi gyógytornász hallgatók oktatásában veszek részt. 2018 óta Kiskunhalason a helyi kézilabda egyesület munkáját segítem, valamint a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktatókórházában dolgozok.

 

Kőszegvári Ágnes

2012-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornász szakon. 2012-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozom. Egyetemi éveimet követően részt veszek az egyetemi oktatásban is mind az elméleti, mind a gyakorlati részben. 2015-ben  mesterszakon végeztem ugyancsak a Semmelweis Egyetemen. 2014 óta dolgozom sportolókkal és 2019 óta a BodyTherapy rendelőben. 2019 óta a Thera-Team szervezésben elindult "Ball management - a rehabilitációs" szakmai képzés oktatója vagyok.

 

 

Keresés